A „kísérteties” távolhatás nem kísérteties.
Az ok: Az Információ.
A Speciális Információ hatása és a Speciális Relativitás Elmélete
Gondolatok a kvantum-összefonódásról: a Speciális Információ hatása a részecske-párokra.
Mi az oka a megfigyelhető különös változásoknak?
1./Mérés/megfigyelés nélkül:
Minden részecske- és annak hullámfüggvénye tartalmaz minden információt, amely a részecskére jellemző összes tulajdonságot meghatározza. Ezek az információk A RÉSZECSKE ŐSI ENERGIA-HULLÁM ÁLLAPOTÁBAN MÁR BENNE KÓDOLVA VOLTAK. Bármiféle mérés/megfigyeléskor a tudatunkon keresztül érkező Speciális Információ hatására válik aktívvá a fotonban -az ősi energia-hullám állapota óta benne kódolt információ- és hozza polarizált állapotba a távoli fotont, illetve hatására a távoli elektron is felveszi a megfelelő spin-értéket.
Így érthető, hogy bármilyen távol is van az első részecske a másodiktól, valószínűségi hullámára azonnali hatással van a második részecske valószínűségi hulláma.
Ha a kódolt információ nem lenne benne a fotonban, a polarizálhatóság tulajdonsága, vagy a spin-tulajdonság nem jelenne meg.
Az információt a téridőnkön kívüli Speciális Információ kódolta az anyagba és ez tudja dekódolni adott pillanatban, aktívvá téve azt: így jelenik meg a foton hullám-állapota, a polarizált állapot, illetve a spin-tulajdonság.
Idézem Hraskó Gábort is: Teleportáció (Természet Világa)
1./ „…AZ INFORMÁCIÓNAK A… FOTONBAN MÁR ELŐBB IS -A FOTON KELETKEZÉSEKOR- JELEN KELLETT LENNIE.”
2./”A tudósok – sajnos – most sem fedezték fel a teleportáció megvalósításának lehetõségét…de ismét kísérleti bizonyítékokat találtak arra, hogy a kvantumelmélet helyes, mégha néha olyan eredményekre is vezet, amit józan paraszti ésszel nehezen tudunk felfogni. Az, hogy tetszõlegesen távoli események között szoros korreláció létezhet információ áramlás nélkül is, nehezen illeszthetõ bele a makroszkópikus világban tapasztaltakkal.”
Albert Einstein ragaszkodott hozzá, hogy lennie kell magyarázatnak a fizikai valóságban, de tévedett. Bell egyenletét Alan Aspect igazolta, tehát csak transzcendens magyarázat van az észlelt jelenségre. Einsteinnek Bohrral való vitájában Bohrnak volt igaza, aki kitartott amellett, hogy létezik azonnali kommunikáció.
Valóban nincs információáramlás a két részecske között, de mindkét részecskére egyidejűleg hat egy téridőnkön kívüli külső ok: a Speciális Információ hatása. Így kerülnek a fotonok szoros korrelációba, így jön létre a változás a távoli fotonon is, azonnal.
A kvantum-összefonódás többszörösen bizonyított tudományos tény. Pl. ha összefonódott fotonok egyikének a spinértékét megmérjük, akkor az akármilyen távoli foton a folyton változó valószínűségek közül azonnal felvesz egy meghatározott értéket, amely pontosan megfelel a távoli párja spinjének. Tehát ha megmérjük az egyik elektron vagy foton spinjét egy bizonyos tengely körül, akkor ezzel a méréssel egyidőben megmértük a másik, távoli részecske spinjét is az adott tengely kötül: Planck idő alatt!
A két egymástól távoli részecske között nem történhetett üzenet- vagy információ átadás. Nem is történt! Miért?
a./A Speciális Relativitás Elmélet szerint jel vagy információ nem terjedhet fénysebességnél gyorsabban, márpedig a mérés mindkét részecske állapotát megváltoztatta ugyan abban a tört pillanatban, azonnal!
b./A mérési kimenetelek véletlenszerű sorozatok, és egy adott mérés kimenetelét nem tudjuk sem befolyásolni, sem előre jelezni. Tehát azért sem történhetett információ átadás, mert véletlenszerű listák nem tudnak „üzeneteket” közvetíteni: nem tudnak rejtett információt hordozni.
Mi történik akkor valójában az összefonódott részecskékkel?
A spin-mérések korreláltak -nonlokális korrelációról van szó-, de az egyik a másikra nem tud hatást gyakorolni: nincsenek egymássak ok-okozat kapcsolatban, mert ahogy már fentebb elemeztem, két távolt részecske között semmi jel- vagy információ nem tehette meg azt az úthosszat, amelyet még a fény sem tudott volna megtenni mérhetetlenül kis idő alatt. Az azonnali hatást nem hozhatta létre a részecskék között terjedő jel- vagy információ átvitel.
Az eddig elmondottak alapján elektronok/fotonok változását csak azzal magyarázhatjuk, hogy mivel a két esemény nincs direkt kauzális kapcsolatban -az egyik részecske mérése nincs direkt kauzális hatással a másik állapotára- léteznie kell egy KÜLSŐ KÖZÖS OKNAK, amely mindkettőre hatással van.
Ez a közös ok: A SPECIÁLIS INFORMÁCIÓ HATÁSA, amely azonnal megjeleníti a „rejtett” tulajdonságot.
A Speciális Információ tehát „külső” Információ, TÉRIDŐNKÖN KÍVÜLI: közös oka a korrelált részecskék méréskor történő viselkedésének. Hatása különleges, mert nonlokális, fénynél gyorsabban hozza létre a változásokat, de működése nem mond ellent a Speciális Relativitás elvének. (Lásd később részletezve)
Hogyan ír erről Brian Greene A Kozmosz szövedéke c. könyvében?
Bármennyire hangsúlyozzuk, hogy a kísérletben nincs információcsere, végül mégiscsak az a helyzet, hogy két egymástól távol lévő részecske elég erős kapcsolatban marad ahhoz, hogy az egyik állapota ugyanúgy változzék meg, mint a másiké. Ez pedig arra utal, hogy valami a fénysebességnél gyorsabb dolog működik közöttük.”
Érdemes megnézni, hogyan történik ez? https://www.quantamagazine.org/20150430-space-time-interactive/
Ez a „valami” a külső ok, a Speciális Információ hatása, amely mindkét -egymástól bármilyen távol lévő- részecskére egyidejűleg azonnali hatást gyakorol: aktívvá teszi a részecskékben létezésük pillanatától kezdve kódolt-, a mérés előtt láthatatlan, „rejtett” tulajdonságot: pl. a spin-tulajdonságot.
A fizikusok egy része nem gondol a logikusan feltételezhető külső információ hatására, hanem a Speciális Relativitás elvével való ellentmondást úgy akarják feloldani, hogy azt csak LÁTSZÓLAGOSNAK tekintik, mondván, hogy a távoli részecskék egyetlen fizikai rendszert alkotnak, mert közös a múltjuk, és így eleve összefonódott állapotban vannak. Tehát ha a két részecskét egyetlen fizikai entitásnak tekintjük, akkor bármelyik elektronon/fotonon végzünk mérést, az egyszerre mindkét részecske állapotát megváltoztatja. Mivel semmilyen anyag vagy energia nem közlekedik a két távoli -de egy fizikai rendszernek tekintett- részecske között, amely információt hordozhatna, így nincs semmi, aminek a sebességét megmérhetnénk, tehát semmi nem lépte át a fénysebességet.
Mit mond erről Brian Greene?
Azt, hogy ez így, ebben a megfogalmazásban elég „homályos”. Tökéletesen igaza van. Semmi bizonyítékunk nincs arra, hogy a két távoli részecske valaha egy volt, vagy jelenleg kettő helyett egyetlen elektron/foton lenne. Az egyetlen logikus magyarázat: külső ok hat mindkét részecskére egyidejűleg, akármilyen távol is vannak azok egymástól, és ez a külső ok a Speciális Információ hatása.
Kétségtelen, hogy a két részecske „kauzális múltjában” van valami közös ok, ami megmagyarázza a korreláció tényét. „Ha két esemény között korrelációt látunk, akkor két lehetőség van:
1./Vagy az egyik esemény (mérés) direkt kauzális hatással van a másik eseményre,
2./Vagy létezik egy közös ok, amely mindkettőre hatással van, és EZ eredményezi a korrelációt.” (E.Szabó László: A nyitott jövő problémája)
Az összefonódott részecskéknél éppen erről van szó! Miért?
1./Mert a direkt kauzális hatást kizárhatjuk: éppen a Speciális Relativitás elve miatt.
2./Így csak a közös ok feltételezése logikus.
3./EZ A KÖZÖS-, „KÜLSŐ OK”, A SPECIÁLIS INFORMÁCIÓ. Méréskor ennek hatása jelenik meg. Hatása nonlokális, fénynél gyorsabb, de mivel a 3D+1 téridőn kívüli, ISMÉTLEM: nem sérti a Speciális Relativitás elvét.
Prof.Dr.Lukács Béla írja: „A speciális relativitáselmélet nem azt tiltja, hogy valami fénynél gyorsabb legyen,hanem azt, hogy azzá váljék.” (Utazások térben, időben és téridőben)
Brian Greene írja: „A Speciális Relativitás Elmélet megtiltja, hogy valami, ami a fénysebességbél lassabban mozog, átlépje a fénysebesség jelentette sebességhatárt.
Ha azonban valami mindíg gyorsabban mozgott a fénynél, azt nem zárja ki az elmélet.”
A Speciális Információ hatása pontosan ilyen: alapvető tulajdonsága, hogy hatása mindíg gyorsabb volt és ma is gyorsabb a fénynél, azonnali, minden esetben: akár a nyers energiára közvetlen hatva testesíti meg az első részecskéket, akár a kétréses kísérlet- vagy az összefonódott részecskék kvantumeseményeiről van szó.
Mind a kétréses kísérletnél, mind a kvantum-összefonódásnál, a kísérletek tapasztalatai azt mutatják, hogy a tudatunkon keresztül érkező Speciális Információ hatására jönnek létre a különös kvantumesemények. Ez az Információ hozta létre az ősi energia-hullámokból a tömeggel bíró részecskéket: úgy az Univerzum hajnalán, közvetlen hatással, mint a mai kísérleteknél, az emberi tudaton keresztül. A sajátos emberi tudat csak hordozója ennek az információnak: Ez a Információ bármilyen téridőtől és az emberi akarattól is független: hatása spontán nyilvánul meg minden kvantum-eseményben.
Érdekes véleménnyel találkozhatunk híres tudósok cikkeiben a hullámfüggvény spontán redukciójával kapcsolatban: a hullámfüggvény emberi tudattól független, spontán redukciójának bekövetkezéséhez nem elegendő az Univerzum ismert térbeli mérete és időbeli élettartama. Ugyanakkor tudjuk, hogy a kétréses kísérletnél a detektálás pillanatában, mérhetetlenül kis idő alatt, (Planck idő) azonnal felbukkan a részecske a Speciális Információ hatására.
Részlet a cikkből:
„A spontán redukció (SR) paraméterei mikrorészecskékre és makroszkopikus testekre lényegesen eltérnek egymástól: míg az elemi részecskék spontán redukciójának bekövetkezéséhez nem elegendő az Univerzum ismert térbeli mérete és időbeli élettartama, addig egy 1 grammos golyó tömegközépponti hullámfüggvénye mozgás közben másodpercenként százezerszer szenved redukciót 10 a -18.-on méternyi térbeli lokalizációval követve a makroszkopikus fogalmak szerinti pályáját. E kétféle mozgásforma között a tömeg függvényében lényegében folytonos az átmenet.”
Mérés/megfigyeléskor a hullámfüggvény hullámhossza Planck idő alatt megrövidül,
sajátértéket vesz fel és részecskét detektálhatunk.
A számunkra láthatatlan hullámfüggvény tehát tartalmazza:
1./ A hullám-természetre vonatkozó összes információt
2./ A részecske-természetre vonatkozó összes információt
3./ A kettős természetet kódoló információt, amely az azonnali váltásra-kész állapot tulajdonságát kódolja: nélküle az azonnali váltás nem történhetne meg.
a./Ez az információ teszi lehetővé, hogy mérés/megfigyeléskor a hullám-állapot azonnal részecskére vált,
b./illetve a szabadon száguldó elektron hullámként terjed és megy át a réseken.
4./ Az elektron spin-tulajdonságát meghatározó információt
5./ A foton spin- és polarizálhatóságának tulajdonságát meghatározó információt
A részecskék is tartalmazzák ugyan ezeket az információkat, de hogy melyik tulajdonság jelenik meg, az attól függ, hogy beleavatkozunk-e valamilyen módon (mérés, rések, ernyő) a kvantumeseménybe, vagy nem.
Méréskor ezek az információk aktívvá válnak: felbukkan a hullámból a részecske, (2./) megjelenik az elektronpár spinje,(4./) ill. polarizált állapotba kerül mindkét foton. (5./) A polarizálhatóság hullám-tulajdonság: a foton kvantumot polarizáljuk és hullám-tulajdonsága válik nyilvánvalóvá.
Vita van arról, hogy a spin egy ősi tulajdonság-e, vagy csak méréskor jön létre, mint az elektron egyik jellemzője. Véleményem szerint semmi nem bukkan fel a semmiből: az elektron/foton spin tulajdonsága megvan a részecskében információval kódolva, és méréskor a tudatunkon keresztül érkező Speciális Információ hatása aktivizálja ezt a tulajdonságot.
Ugyanez a helyzet a fotonok polarizációjánál is. Ha a fotonokban nem volna információval kódolva a polarizálhatóság tulajdonsága -tulajdonképpen a hullámtulajdonság- , akkor méréskor nem észlelnénk semmilyen kvantumeseményt.
Vannak fizikusok, akik úgy fogalmaznak, hogy a részecskékben eleve benne van a „program”, amelyet nem láthatunk, mert csak méréskor válik nyilvánvalóvá. A „program” fogalma természetesen szintén információk jelenlétére utal, de ez a elképzelés nem ad választ arra, hogy méréskor miért válik a program aktívvá?
Erre a kérdésre a válaszom: a Speciális Információ hatására!
A spin- vagy polarizálhatóság tulajdonságok -valóban a részecskék keletkezésének pillanatától- léteznek, minden egyes részecskében információval kódolva. Ezt az információt méréskor a tudatunkon keresztül ékező külső-, közös ok: a Speciális Információ aktiválja: ennek hatására áll be a távoli részecske ugyanolyan állapot-változása.
Hangsúlyoznám, hogy sem maga a mérés ténye, sem önmagában az emberi tudat nem képes ilyen változást létrehozni az anyagban: csakis a Speciális Információ azonnali hatása a különös kvantumesemény oka. Méréskor bár tudatunkon keresztül hat ez az Információ, de a változás csak azért jön létre, mert sajátos emberi tudatunkban -amely éppen ezért sajátos és egyedülálló- ott van a Speciális Információ „lenyomata”.
Amikor tudatunk a mérésre fókuszál, ez az Információ lesz aktív és ennek- és csakis ennek a hatása változtatja meg a részecskék állapotát.
A gravitáció jelenségének is végső oka a Speciális Információ, amelynek hatása erőként jeleníti meg -Planck idő alatt- a gravitációt: változást hoz létre, mozgásba hozza az anyagot.
A kettős természetet jelentő információ az azonnali váltásra-kész állapot tulajdonságát kódolja: nélküle az azonnali váltás nem történhetne meg: ha a hullámfüggvény és a részecske is nem volna információval kódolt váltásra kész állapotban, akkor méréskor -vagy mérés nélkül- nem történne semmi.
a./Ez az információ teszi lehetővé, hogy mérés/megfigyeléskor a hullám-állapot azonnal részecskére vált,
b./Illetve -mérés nélkül- a szabadon száguldó elektron hullámként terjed és megy át a réseken.
c./Ennek az információnak köszönhető, hogy -mérés nélkül- az ernyőre hullámként érkező elektronok a becsapódás pillanatában részecske-állapotra váltva részecske-nyomot hagynak, de a véletlenszerűnek tűnő nyomok sokasága -elég sok elektron kilövése esetén- a hullám-természetet is kirajzolja az interferenciaképben. Az ernyőre érkező elektronok magukkal hozzák hullámtermészetüket, a kialakuló sötét és világos csíkok ugyanazon a helyen és időben bizonyítják, hogy az anyag egyidejűleg hullám ÉS részecske.
Mit mondhatunk befejezés képen?
Azt, hogy kísérleti tapasztalataink arról győznek meg bennünket, hogy az Univerzum nem lokális. Eddigi tudásunk alapján érthető, hogy egy nem lokális Univerzum eseményeit egy nem lokális, Speciális Információ vezérli. Éppen azért vált nyilvánvalóvá a nem lokális Információ szerepe a kvantum-eseményekben, mert az Univerzum lokalitásának elvét fel kellett adnunk.
Véleményem szerint nem meglepő, hogy a téridőn kívüli-, feltehetőleg a 4D+1,-ben a negyedik dimenzióban egzisztáló, láthatatlan hullámfüggvényre egy szintén téridőn kívüli, láthatatlan Információ hat. Hatása különleges, mert minden téridőtől független. Bár az anyag hullám-állapota és a Különleges Információ „láthatatlanok”, de felbukkanak, mert mindkettő létezik. Méréskor az Információ HATÁSA láthatóvá válik: a hullámfüggvényből megjelenik a látható részecske.
Röviden összefoglalva az eddig írottakat, ismét Brian Greene szavait idézem:
„Einstein, Podolsky, Rosen, Bohm, Bell, Aspect -és az időksorán a területen dolgozó sok más kutató- munkájának legmeglepőbb eredménye, hogy fel kell adnunk a lokalitást. A részecskék, bár nagy távolság választja el őket egymástól, és véletlenszerűen, de mégis összehangolt módon viselkednek. Kvantumos kapcsolat egyesíti ezeket és a köztes tér -legyen bármilyen nagy- nem csökkenti egymástól való kvantummechanikai függésüket.”
A részecskék összehangolt módon viselkednek, de nem az egymással történő kommunikáció alapján, hanem el kell fogadnunk a transzcendens megoldást: téridőn kívüli Speciális Információ hat mindkét fotonra, ez az Információ aktiválja a mért tulajdonságra vonatkozó, a fotonokban keletkezésük pillanatától -még az ősi energia-hullámba kódolt- meglévő tulajdonságra vonatkozó információt, így jelenik meg a téridőnkben a váltás, fénynél gyorsabban.
Hozzá tenném, hogy fel kell adnunk a Fizikai Okság törvényét is, belátva, hogy olyan Információ bukkant fel a kvantum-fizikai kísérletek során, amelynek hatása téridőnk minden eseményére és változására hat, de ez maga a 3D+1 téridőn kívüli, bármely téridőtől független: külső és közös oka a kísérletekben megmutatkozó, különös kvantumeseményeknek. Tudati „lenyomatunkban” hordozzuk ezt az emberi mivoltunkat is meghatározó-, minden más élőlénytől megkülönböztető Speciális Információt, amelynek működése emberi akaratunktól is független, a Transzcendens Valóság része. Sajátos tudatunk miatt mi emberi létezők is része vagyunk a Transzcendens Valóságnak és biológiai meghatározottságunk miatt a Fizikai Valóságnak is.
A tudomány fejlődésének eredménye, hogy eljuthatunk a belátásnak arra szintjére, ahol szembe tudunk nézni azzal a tapasztalattal, hogy a Fizikai Valóság felett van egy magasabb szintű-, Transzcendens Valóság, amely a Fizikai Valóságot is magában foglalja, és a Fizikai Okság kissé elavult törvényét felváltja a Teljes Okság Törvénye, amely nem mond ellent a nem-lokalitás tapasztalatának, mert magában foglalja az emberi tudatosságnál magasabb-, a Speciális Információ által működő és ható tudatosság legmagasabb szintjét is.
Forrás: Nyámádi Viktória
Szakirodalom:
1./E. Szabó László: A nyitott jövő problémája
Véletlen, kauzalitás és determinizmus a fizikában (Typotex Kiadó)
2./Brian Greene: A Kozmosz szövedéke (Akkord Kiadó)
3./A táguló Világegyetem: